A vámpírok élőholtak, akik az élő teremtmények vérével vagy ritkább esetben érzelmeiből nyerik a fennmaradásukhoz szükséges erőt. Bár számos legenda létezik és tudomásunk van a homo sapiens sapiensnél is idősebb vámpírokról, valódi eredetük ismeretlen. Számos vérvonal létezik, de egyáltalán nem egyenlő megoszlásban, a legtöbb ma élő vámpír, különösen a fiatalok, Belle Morte, a Szép Halál leszármazottai: feltűnően gyönyörű, csábító teremtmények, a köztudatban élő “tipikus” vámpírok. A vámpírok azonban rendkívül sokfélék lehetnek.

St. Louis vámpírjai felett mindenek előtt a Város Ura hatalma érvényesül, hiszen Ő hivatalosan letelepedni csak olyan vámpírokat enged, akik leteszik neki a hűségesküt.
// A Város Uránál idősebb vámpír a Játéktérre nem alkotható!//



Egy nagyváros ma már nyüzsög a vámpíroktól és különösképpen igaz ez az Egyesült Államok városaira, ahol már a kétezres évek végétől természetes személynek számítanak az élőholtak is, vagyis vagyonuk lehet, házasodhatnak, szavazhatnak és kizárólag bizonyított bűncselekmény elkövetése esetén, engedéllyel lehet rájuk vadászni. Kihallgatás közben keresztet sem használhatnak a hatóságok ellenük.
Ez azonban csak arra az esetre érvényes, ha a halott egyén már feltámadt vámpírként, a feltámadásig azonban minden további nélkül karózható, illetve lehetséges az élő végrendeletben arról is előre nyilatkozni, hogy kívánja-e az illető a karózást, amennyiben vámpírként éledne újjá.
Amennyiben egy vámpír vét a törvény ellen, nincs börtönbüntetés, egy vámpírt ugyanis egy bizonyos kor felett lehetetlen lenne biztonságosan és hatékonyan fogságban tartana, így ebben az esetben az azonnali kivégzés a megoldás. Az illető beleegyezése nélkül, illetve 18 éven aluliak esetében a vámpírrá változtatás gyilkosságnak minősül. Szintén bűncselekménynek számít valakiből beleegyezés nélkül táplálkozni vagy az elméjét megbűvölni. A tömeghipnózis használata azonban megengedett vendéglátóipari körülmények között.
A vámpírok közmegítélése változó, a legtöbben szívesebben látnának egy vámpírt szomszédjukként, mint egy likantrópot, de a diszkriminációt tiltó törvények valamivel szigorúbbak a vámpírokkal szemben (a rendvédelemben és katonaságban való részvételt mindkét faj esetében törvény tiltja). St. Louis élénk idegenforgalmának nagyja mindenesetre évek óta stabilan vámpírkezekben van, számos szolgáltatás várja a vámpírokra kíváncsi látogatókat, a város lepukkantabb felében pedig a methheadeket is megszégyenítő, lecsúszott harapásfüggők bármire képesek egy újabb vámpírcsókért.

Azokban az országokban, ahol a vámpírokat állampolgárként ismerik el, a vámpírok legálisan összeházasodhatnak egymással vagy emberekkel.


Vámpír kizárólag halandóból válhat, alakváltóból, más természetfeletti lényből nem. A valamilyen természetfeletti képességgel bíró halandók eredeti adottságaikat a halállal rendszerint elveszítik.
A vámpírrá váláshoz rövid időn belül három harapásra van szükség, ez leggyakrabban egymást követő három estén történik (de a vámpírok többsége az akaratlan átváltoztatástól tartva nem iszik egy halandóból havonta három alkalomnál gyakrabban). A harmadik alkalommal a vámpír annyi vért szív el az alanytól, hogy az belehal, és a következő éjszakán vámpírként ébred fel a halálból. Az újszülött vámpírok zavartak és vérszomjasak, egy másik, tapasztalt vámpír irányítása nélkül gyakori a tragédia követi az ébredést. Az újszülött az átváltoztatását végző vámpír Gyermeke, az idősebb vámpírt pedig a fiatal vámpír Atyjának, Teremtőjének vagy Mesterének szokás nevezni. A beharapást a legtöbb idős, tapasztalt vámpír a legnagyobb kegynek tekinti, de a világ az utóbbi években jelentősen megváltozott, ezért a nagyobb hullaházak ügyeletes vámpír munkatársakkal és állati vérkészletekkel készülnek a váratlan feltámadókra, akik atyátlanul vágnak bele az öröklétbe.


Egy város vámpírjai mindig egy közösséget alkotnak és a várost irányító legerősebb vámpír, a város ura felügyelete alá tartoznak, kóbor vámpírnak nincs létjogosultsága. Az egyszerű vámpírok mindig egy mestervámpír alá tartoznak, tőle nyerik az erőt, amely feltámasztja őket napnyugtakor, ez általában a teremtőjük vagy a teremtőjük mestere. Idővel egy vámpír elég erőssé válhat ahhoz, hogy elhagyja mesterét és másikat válasszon helyette. A mestervámpír a vérvonala fejétől, a sourdre de sangtól kölcsönzi ezt az erőt, egyedül a sourdre de sangok felett nem áll más, de ők is számadással tartoznak a Vámpírtanácsnak.
Amennyiben egy vámpír átutazik egy városon, fel kell keresnie a város urát, hogy engedélyt kérjen a városában tartózkodásra, letelepedés esetén pedig véresküvel kell köteleznie magát az iránta való engedelmességre. A véreskü során a vámpír iszik a város urának véréből, ezáltal hasonló, bár gyengébb kötelék alakul ki közöttük, mint a vámpír és az általa teremtett Gyermek között. A Mester bizonyos mértékű hatalomra tesz szert a vámpír felett, tudhatja a tartózkodási helyét, kommunikálni is képesek egymással például veszély esetén. A város ura hagyományos megszólítása minden vámpír számára Mester, teljhatalommal bír városa és annak valamennyi vámpírja felett, és egyúttal felelősséggel is tartozik irántuk az ősöreg vámpírokból álló Vámpírtanács felé. A Vámpírtanács törvényeit valamennyi vámpírnak be kell tartania. A Vámpírtanács mindig is a diszkrécióra buzdította a földteke szétszórtan élő vámpírjait, ma az USA törvényeivel összhangban a törvénytisztelő életmód az előírt. Amennyiben egy vámpír vét az emberek vagy az élőholtak törvényei ellen, a halandó bűnüldözéstől függetlenül a város urának feladata gondoskodnia a megbüntetéséről.
A legtöbb város ura kötelezi a többi mestert és a közvetlenül alá tartozó vámpírokat, hogy egy közös menedékben éljenek, ez St. Louis városára is igaz, így a legerősebb vámpírok mindannyian a cirkusz alatt laknak. A fiatalabb és jelentéktelenebb vámpírok azonban, amennyiben közvetlen mesterük ezt engedélyezi számukra, a halandók közt elvegyülten élik éjszakáikat.

Fióka:

Olyan kisvámpírok, akik még nagyon fiatalok, erejük noha jóval több, mint egy emberé, mégis még tanulnak vámpírként élni. Mindig és mindenkor egy Mester alá tartoznak, esküvel, vagy az átváltoztatás vérhatalmával. Ha mindez nem történik meg, akkor nem kelnek fel, amikor lemegy a nap, a mesterük energiája és ereje kelti fel őket.
Hívóállatuk nincsen, még nem is lehetséges, ahogy halandó szolgájuk sem.
Bírják a vámpírképességeket, de még nem élnek egy vámpír hatalmával, erős a vér utáni vágyik, ösztöneik sokszor eluralják őket, még nem tudnak ellenállni az éhségnek, sok energia és idő, mire mindez az uralmuk alá hajlik.
Nem igazán élnek az emberek között, mert az ösztöneik még túl erősek. A mestereik maguk  mellett tartják őket. Minden mester nélkül érkező fióka, mindig és mindenkor és minden esetben esküvel kell tartoznia egy város urához.

Vámpír:
Ösztöneikkel már elbírnak, rendszerint idősebb vámpírok, de még nem érték el a mesteri szintet, sok vámpír nem is teszi, megragad ezen a vonalon. Erejük, hatalmuk kimagasló, hívóállatuk még mindig nincsen és halandó szolgájuk sem, ők is egy mester alá tartoznak.
Hatalmuk még mindig elenyésző egy mesteréhez képest, akárki harapta be őket, még mindig nem érik el a mesteri hatalmukat, erejük korlátozottabb és a legtöbb esetben eltér a mesterétől.
Nekik is esküt kell tenniük, hogy ébredjenek éjszaka, az ő erejük is egy mester táplálja, miként a fiókákét.
Sok esetben élnek az emberek között, de St. Louis város ura ezt csak korlátozott esteben engedélyezi, ha van saját mesterük akkor ő tesz esküt a Város Urának, ha nincsen akkor a vámpír teszi le a Város Urának, mester nélkül érkező vámpír mindig és mindenkor a Város Urának tesz esküt, nem tehet másik mesternek, csak abban az esetben, ha az maga a teremtője.



A vámpírok képességei széles skálán mozognak, különösen igaz ez a szinte felmérhetetlen hatalmú mesterekre. Az alábbiak azonban gyakorlatilag valamennyi vámpírra igazak, a fiatal és nem kiemelkedő hatalmú példányokra is.

Fizikai erő. Már az újszülött vámpírok is képesek könnyedén felemelni egy kocsit, elpattintani a legerősebb bilincseket és elbírni a legerősebb halandó zsákmánnyal is. Fizikumuk idővel tovább fejlődik. Egy kifejlett vérállatnál azonban nem lesznek erősebbek.
Gyorsaság. A vámpírok a gyakoribb természetfeletti teremtmények leggyorsabbjai. Ezt a fiataloknak részben el kell sajátítaniuk, de hihetetlen fürgeséggel és hangtalanul mozognak, akár 160 km/h sebességgel képesek futni, egyenesen úgy tűnhet, mintha teleportálnának, olyan átmenet nélkül képesek váltani elmosódottan érzékelhető gyorsaság és teljes mozdulatlanság között. Ezt ráadásul ügyesen kombinálják elmetrükkökkel, így olyan, mintha sokszor a semmiből bukkannának fel.
Regeneráció. Ameddig elég vér van a szervezetükben, gyorsan és erőfeszítés nélkül gyógyulnak másodperceken belül súlyos, pl. golyó ütötte sebekből is, végtagok visszanövesztésére azonban nem képesek.
Halhatatlanság. Nem öregednek, amennyiben nem ölik meg őket, akár évezredekig is élhetnek.
Természetfeletti érzékek. Az éjszaka ragadozói, látásuk, hallásuk, szaglásuk emberfeletti mértékű, kihallják a leghalkabb szívzörejt és meg tudják mondani a halandók érzelmi állapotát pusztán a bőrük illatából. A zsákmányt éjjel és nagyobb távolságból is kiszúrják.
Szemkontaktus. Nem véletlenül mondják, hogy ne nézz a szemükbe. A szemkontaktus révén még a gyengébb vámpírok is meg tudják bűvölni, ezzel átmeneti uralmuk alá vonni az áldozatukat, illetve fájdalommentessé vagy akár kellemessé tenni a harapást. A tapasztaltabb, erősebb vámpírok bűvölete azonban mélyebbre terjed, nem átmeneti, később is bármikor magukhoz szólíthatják és parancsolhatnak az áldozatnak. A mesterek némely képességeihez is szemkontaktusra van szükség. Erőviszonyoktól függően a szemkontaktusra néhány természetfeletti adottsággal bíró ember, vérállat, vámpír részben vagy teljesen immunis lehet.
Harapás. A harapás nemcsak a táplálkozást jelenti, hanem ez is egy lehetőség, hogy a vámpír átvegye a hatalmat az áldozata felett. A vámpírok szemfogaik kifejezetten nagyok, némelyikük megtanulta elrejteni őket, de mivel örökké a szájukban van, nincs könnyű dolguk. A harapás sokkal teljesebb kontrollt jelent az áldozat felett, mint a szemkontaktus során történt bűvölet. Ilyenkor a harapás helyét szentelt vízzel kell kimosni, hogy az áldozat megszabaduljon a vámpír uralmától, és ez a megbűvölt halandót úgy égeti, mint a sav.


A vámpírok gyengeségei jelentősen függenek koruktól, erejüktől és vérvonaluktól, de bizonyos mértékben minden vámpírt kötnek a következők.
Napfény. A vámpírok megégnek a közvetlen napfényben, és néhány perc alatt teljesen elhamvadnak.
Ezüst. Az ezüst érintése nem égeti meg őket, de az ezüstgolyó vagy ezüstpenge ütötte sebek a halandók gyógyulásának sebességével gyógyulnak és nyomot is hagyhatnak. Az ezüstgolyó a fejbe vagy a szívbe, illetve az intravénás ezüst-nitrát végzetes a legtöbb vámpír számára.
Szentelt víz. A szentelt víz savként égeti a bőrüket és maradandó, csúf sebeket okoz.
Szent tárgyak. Ha igazi hívő használja őket, a szent tárgyak megfékezik és akár meg is sebezi a vámpírt, de egy kereszt csak egy hithű keresztény kezében működik, egy muszlim vallásúéban nem. Sok idősebb vámpír visel kereszt alakú sebet a testén.
Meghívás. A vámpír nem képes belépni más otthonába, amennyiben nem hívják be. A meghívás szóban, hangosan bármikor visszavonható, ekkor a vámpírt mintha egy láthatatlan erő lökné ki az ajtón. Azokba az épületekbe, ahol halandóként jártak már, vámpírként is képesek belépni, amennyiben a tulajdonos nem tiltja ki őket. A saját halandókori otthonukból nem tilthatóak ki.
Mester. A vámpírok koruktól függetlenül ki vannak szolgáltatva mesterük akaratának. Egyes vámpírok sosem válnak mesterré, és még a mestervámpírok is alávetettek sourdre de sangjukkal szemben. A mester az alárendelt vámpír hatalmának fejlődését segítheti vagy akadályozhatja, akár attól is visszatarthatja, hogy mesterré váljon.
Halott test. Nem képesek ételt vagy italt fogyasztani, és csak akaratlagosan lélegeznek, de nem használják fel az oxigént. A vámpírnők meddők (bár néhány újonnan elhunyt nőstény vámpír szült, ez nagyon ritka és a gyermek mindig súlyosan deformálódik), míg a vámpírrá tett férfiakban sokszor még évtizedekig akad elég életképes hímivarsejt, hogy teherbe ejthessék halandó partnerüket - amennyiben vállalják a rettegett Vlad-szindróma kockázatát. Ez a leggyorsabban növekvő születési rendellenesség, ami mindig végzetes a magzatra és általában az anyára is, szerencsére tesztekkel kimutatható és az abortusz egészségügyi okokból automatikus.



A mestervámpírok lényegében a vérállatok alfáinak megfelelői a vámpírok között, a kiemelkedő metafizikai potenciállal és hatalommal bíró különlegesek. Nem teljesen világos, mi alapján és mikor válik mesterré valaki, és miért nem válnak mesterré sosem több ezer éves vámpírok. A legerősebb mesterek a sourdre de sangok, a különböző vérvonalak fejei, akiknek nincs szükségük náluk hatalmasabbak erejére ahhoz, hogy feltámadjanak a nappali halálból. A többiek hatalma tőlük származik, így az ő jellegzetességeiket viselik magukon, az ő képességeiket öröklik és adják tovább, így értelemszerűen a közvetlen leszármazottaik erősebbek és többet kaptak a képességeikből, mint azok, akiknek már a teremtője sem ismerte soha személyesen a vérvonal fejét. Belle Morte vérvonala messze a legnépesebb mind közül, a többi vérvonal tagjai töredékét képezik a teljes vámpírpopulációnak.
A mesterré váláshoz általában évszázadokra van szükség, főleg mivel a város urai féltékenyen korlátozzák a hatalmuk alá tartozó vámpírok fejlődését, de előfordulnak 150-200 éves mesterek is.
A mesterek képességei széles skálán mozoghat, de minden mester rendelkezik a képességgel, hogy gyengébb vámpírokat az uralma alá hajtson, magához hívja a benne élő állati lenyomatnak megfelelő közönséges- és vérállatokat, illetve hogy halandószolgát és szörnyrészt emeljen magához.



Belle Morte: más néven a Gyönyörű Halál. Kora legalább 2000 év, öröksége az ardeur, ezen képesség által erőt merít a vágyból, leszármazottainak hívóállatai a nagymacskák. Minden örököse kifejezetten szép, kevesen öröklik az ardeurt. Öröklői képesek kivetetni a vágyat másokra, rájuk borítani.

A sárkány: Igen rejtélyes női tagja a vámpírtanácsnak. Hatalmában áll egy másik vámpír teljes erejének az elszívása és ezzel a végleges megölése. Az erejét képes kivetíteni és ezzel kényszeríteni az akarat végrehajtásra másokat. Sour de sangként rengeteg vámpírt teremtett, de az utóbbi évszázadban igen visszavonultan él.

Marmee Noire, avagy Minden Sötétség Anyja, az összes vámpírok és maga a vámpírtanács vezetője is. Ő egyszerre vámpír és likantróp. A többi vámpír szerint Ő volt az első vámpír. Hasonlatosan Mr. Oliverhez megelőzte a homo sapiens evolúcióját.
Azt mesélik róla, hogy erősebb mindenkinél, talán nem is vámpír, hanem egy különleges szörny. Világunkban most ébredezik.
Vérvonalában nem ismeretes leszármazott!

Morte D’Amour, neve a szerelem halálát jelenti. A vérvonal képessége a rothadás. Maga a vámpír gusztustalan, ocsmány mód addig rothad, míg a csontjai cseppfolyósok lesznek, nagyon nehéz őket megölni, csak a napfény hat rájuk. Harapásukkal elindíthatják az eleven rothadás folyamatát.

Moroven, más néven Nemhain (a város urának vérvonalam kérlek vele egyeztetve merülj el az alkotásban, ha az ő vérvonalában gondolkodsz!). Képes a napon járni, erőt merít a félelemből, álomjáró, valamint a repülés képessége is a birtokában van. Hátránya azonban, hogy a legtöbb vámpírral ellentétben, nem képes megmondani, ha valaki hazudik.

Mr. Oliver, más néven a Földmozgató. Képességei között tartják számon a földrengések előidézést, a  távolból vérszívást, saját és mások lebegtetése, napközben ébren maradás és szinte teljesen elfedni a vámpírlétét, de nem elfelejthető, hogy kora közel egymillió évre tehető.

Padma, más néven az állatok mestere, minden állatot képes magához hívni és saját akaratát rájuk kényszeríteni, hiszen erejéből kifolyólag olyan mintha minden faj alfája lenne. Leszármazottai mesterré válás előtt csak két-három fajra képesek ezt kivetíteni, ezután is gyengébb az erejük.

Az utazó, képes más vámpírok testét birtokolni annak ellenére, hogy az adott vámpír tudata ekkor még éber. Úgy tűnik azonban, hogy hatalma csak a nála gyengébb vámpírokra vetül ki.
Képes arra is, hogy más vámpíroknak erőt kölcsönözzön, ehhez azonban meg kell szállnia.

Játékosaink által megálmodott vérvonalak, ha megtetszik és karaktert hoznál vele, kérlek egyeztess a Mesterekkel.

Satira diabolica, avagy ahogy a köznyelv nevezi őket: Az ördögi Pán. A kevés tagot számláló vérvonal pontos eredete homályba vész az viszont tény, hogy a vérvonal tagjai mind szoros kapcsolatban állnak a zenével, s a zenéjük képes megbolondítani, akik velük dorbézolnak. Nem egy beszámoló szól arról, hogy egy vándor énekes csatlakozott az ünnepséghez, amely végül orgiába torkollott. De olvasni olyanokról is, hogy a mulatozás közben a résztvevők megőrülve egymást kaszabolták fel. Nem egy olyan ókori római ünneplésről hallani, ahol a résztvevők teljesen elvesztek az élvezetek, az étkek élvezetében. Ahogy egy Patás megjelenik, ott olyan mulatozás kezdődik, amit senki nem felejt el egykönnyen.
// Fabrizio//

Tessarosa: Tessarosa vérvonala régre nyúlik vissza, amikor a mágia gyakorlása még a kiváltságos sámánok, boszorkánydoktorok, druidák és egyéb misztikus képességgel rendelkezők kezében elfogadottnak számított. Tessarosa hatalma a vér manipulációjában rejlik. Napjainkban soraik megfogyatkoztak.
//Jerusalem. //



Valamennyi mester képes magához kötni egy halandót, és többségük él is ezzel a lehetőséggel, amint alkalmas jelöltet talál. Nem elhanyagolható, hogy egy mester egy halandót választhat csak. A halandószolga ugyanis nem egyszerűen a vámpír nappali szeme, hanem egyfajta külső meghajtóként működik a vámpír számára, a közelében képességei felerősödnek, és közvetlenül képes táplálkozni az energiáiból. A halandószolga nagymértékben immúnissá válik a vámpír hatalmára, ugyanakkor a vámpír uralmába is kerül (ez alól az erősebb nekromanták és más különleges halandók kivételt jelentenek bizonyos szinten). A halandószolgává váláshoz négy jel vezet. A halandó vagy a vámpír halála az első pecséteknél súlyos kárt tesz a másik félben, szorosabb kapcsolatnál pedig a halálához vezet.
A már megpecsételt jeleket nem lehet visszavonni, azonban a jeleket, míg mind a négy nincs rajta a halandó jelölten, egy másik mestervámpír felülírhatja, bár meggondolandó, mert a mestervámpírok nehezen tűrik a konkurenciát.
A halandó szolgát kifejezetten a vámpír választja.


― Első jel. ―  A vámpír megosztja az erejét a szolgával, aki nagyobb állóképességre, jobb fizikumra, gyorsabb gyógyulásra tesz szert, és bizonyos fokú immunitást kap a vámpírok mentális hatalma ellen.
― Második jel. ―  A vámpír tekintete összekapcsolódik a halandóéval. A vámpír elvehet a szolga energiájából, beléphet az álmaiba, és rajta keresztül érezheti az elfogyasztott étel és ital ízét.
― Harmadik jel. ―  A vámpír iszik a halandó véréből, aki további fizikai előnyökre tesz szert, és éber állapotban is képesek kommunikálni egymással.
― Negyedik jel. ―  A halandó iszik a vámpír véréből, ezzel a mentális kapcsolat teljessé válik. A halandó nem öregedik tovább, ő is hozzáfér a vámpír energiáihoz, ezáltal halhatatlanná válik.

Fontos megjegyezni, hogy a halandó szolga halála a legtöbb esetben a mesterét is eredményezi.
Halandó szolga CSAK ÉS KIZÁRÓLAG mestervámpírral együtt hozható, külön fajként csak speciális esetben fogadjuk el!



Minden mestervámpír képes magához hívni egy állatfajt és az annak megfelelő alakváltókat, sőt parancsolni is képes nekik, és ennek csak az alfa vérállatok képesek ellenállni, de a falkavezér képes megvédeni a falkáját a hívástól. A hívás az állati ént szólítja meg, ezért a vámpír nem kényszerítheti az alakváltót olyasmire, amivel a szörnyeteg természete ellenkezik. A legtöbb mester a hívóállataival veszi körül magát, közülük választ pomme de sangot és testőröket. Egy-egy mestervámpír hatalmi bázisaként sokszor egy egész falkát maga mögött tudhat.


A mestervámpírok, ahogyan magukhoz köthetnek egy halandószolgát, úgy képesek a hívóállataik közül egyet szintén a részükké tenni, és ezáltal megnövelni az erejüket. A kapcsolat végleges és visszafordíthatatlan. Szörnyrészt magához emelni nem képes valamennyi mester és közülük sem sokan élnek a lehetőséggel. Az első jel létrehozásához a mester iszik az alakváltó véréből, majd a második jelként az alakváltó issza a vámpír vérét – azaz az egyesüléshez szükség van az alakváltó beleegyezésére is. Ezt a köteléket kevésbé bensőségesnek tartják, mint a halandószolgával való kapcsolatot, de ezáltal is beléphetnek egymás álmaiba, táplálkozhatnak egymás energiáiból, és gondolati úton kommunikálhatnak. A vámpír hipnotikus bűverejére a szörnyrész immúnis. A szörnyrészek a kötelék létrejöttekor megállnak az öregedésben, és ha a mesterük meghal, általában vele együtt pusztulnak, de vannak kivételek.


Amennyiben egy vámpírnak halandószolgája és szörnyrésze is van, hármójuk kapcsolata triumvirátust alkot, ahol mindhárom fél között megoszlik az energia és mindannyian erősebbé válnak. Mindenképpen a vámpír uralja a triumvirátust, de a másik két fél hatalmától függően az erőviszonyok változóak lehetnek. A triumvirátus jelentősen megnöveli egy mester erejét, ami potenciálisan felkeltheti más vámpírok és a Vámpírtanács figyelmét. Triumvirátus létrehozására azonban csak a legerősebb mesterek képesek.


1. Lehetek-e a városban eskü nélkül?

Igen, amennyiben csatlakozol az Örök Élet Egyházához, eljársz a miséikre és részt veszel a vérosztásokon. Az Egyház feje, Malcolm. Az Egyházhoz nem tartoznak mestervámpírok, a vezető ugyanis nem tolerálja a rivális hatalmakat. A felekezetbe fiatal vámpírok és lelkes, megtéríthető halandók tartoznak.
Más esetekben: NEM. Minden városba érkező vámpír esküt tesz a Város Urának, akinek ezzel bekapcsolódnak a hatalmába. A mestervámpírok az erejükkel járulnak hozzá a város biztonságához, az ifjabbak pedig a Mester erejével ébrednek a napfelkeltével.

2. Milyen képességeim vannak?

Minden vámpír rendelkezik egy, a vérvonalára jellemző képességgel. Ezt az idők során fejleszti, tökéletesíti, míg el nem éri a mester rangot. A vérvonalképesség nem üthet el a vérvonal fejére jellemzőktől. Tehát egy Belle Morte vérvonalába tartozó vámpír nem operál mással, mint testiséggel. Egy képességet jelölj meg lapban és azt dolgozd ki, tökéletesítsd.

3. Bárok, klubok..ehetek, ihatok?

Nem. Az Anitaverzum vámpírjai nem tudnak sem emberi ételt, sem italt fogyasztani. Csakis vért, egyes mesterek pedig a vérvonalukra jellemzőkkel is táplálkozhatnak: kéjjel, félelemmel..stb.
Ihatnak halandókból és alakváltókból is, utóbbiaké sokkalta erősebb a vámpírok számára, kevesebb is kell belőle.
Állati véren nem élhetnek el, hiányoznak belőle bizonyos enzimek. A sokáig állati véren élő vámpír egyszerűen elsorvad és megbolondul egy idő után.
Az ételek és az italok ízét érezheti a vámpír, ha már van halandó szolgája, akit már legalább három jeggyel köt magához. Ha együtt vannak és a szolgája eszik-iszik, mestere újra érezheti az ízeket rajta keresztül.

4. Alvás, ébredés?

A vámpírok nem alszanak. Ha felkelt a nap egyszerűen meghalnak. Azt senki sem tudja, hogy az a valami, amitől vámpírok életre kelnek, honnan ered, ahogy azt sem ilyenkor hová tűnik, de nappal védtelenek. Ezért fontos a jó búvóhely. Amint a nap lement és a Mester felébredt, az ő energiája ébreszti a fiatal vámpírokat.